A Pesterzsébeti Múzeum rövid története

Pesterzsébeti Múzeum

A Pesterzsébeti Múzeum története a mai Gaál Imre Galéria, az egykori Suda-ház épületében, (XX. Kossuth Lajos u. 39.) kezdődött. A városalapító ügyvéd, Suda János családjának egykori polgárháza 1951-től adott otthont Budapest első peremkerületi múzeumának. Az intézmény több mint két évtizedig a Budapesti Történeti Múzeum szervezetében működött. 1972-től a helyi tanács, 1990-től az önkormányzat fenntartásába került. A nyolcvanas évek közepén a múzeum átköltözött a Baross utca 53. szám alá. A Pesterzsébeti Múzeum gyűjteménye a századfordulón épült neogótikus Bocsák villában kapott végleges helyet, amely Bocsák Antal helyi építész munkája.

 

 

Gaál Imre Galéria

Gaál Imre Galéria

1989-re elkészült a Kossuth Lajos utcai épület felújítása, mely a fiatalon elhunyt helyi művész Gaál Imre festőművész emlékére a Gaál Imre Galéria nevet kapta. A Pesterzsébeti Múzeum Gaál Imre Galériájában látható Tóth Menyhért emlékkiállítása és itt rendezzük időszakos művészeti és helytörténeti kiállításainkat, programjainkat. (hangversenyek, irodalmi estek, művészeti szalonok, előadások.

 

2006 márciusáig a Gaál Imre Galériában láthatták az érdeklődők Rátkay Endre festőművész Calendárium című monumentális ikonosztázát és Gaál Imre emlékkiállítását is. Ezeket jelenleg a múzeum új Rátkay-Átlók Galériájában lehet megtekinteni.

 

 

Rátkay-Átlók Galéria

Rátkay-Átlók galéria

A Pesterzsébeti Múzeum 2006. márciusában nyitotta meg új, Rátkay-Átlók Galériáját, mely a korábbi Világosság Mozi épületének teljes felújításával és korszerűsítésével jött létre.

 

Az 1960-64 között Pesterzsébeten működő ÁTLÓK művészcsoport képzőművész alapítói Czétényi Vilmos, Gaál Imre és Rátkay Endre festőművészek. 2008-tól már mindhárom művész alkotásait láthatják az érdeklődők a galéria kiállítótermeiben.

 

 

Erzsébetfalbától Pesterzsébetig településünk története

Pesterzsébet

Kossuth Lajos utca

Pesterzsébet

A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként. 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.

 

A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.

 

A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése pedig 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700-adik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

 

Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta. Az 1950-1990 közötti időszakban a kerületre illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, 1990-ben azonban, amikor Budapest városrészeinek neveit és határait hivatalosan rögzítették, az 1950, tehát az önállóság elvesztése előtti utolsó hivatalos nevet, vagyis a Pestszenterzsébet elnevezést elevenítették fel.

 

Miután 1992-ben Soroksár lakói népszavazáson nyilvánították ki ezirányú szándékukat, 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete, így azóta a XX. kerület megegyezik az egykori Erzsébetfalvával. 1999-ben a kerület illetve a városrész elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez.