Mozitörténeti kiállítás

Kattintson ide a képgaléria megtekintéséhez!

Helyszín:

Rátkay-Átlók Galéria
1204 Budapest, Klapka utca 48.

"Tudok egy olyan mozit..."

Kiállításunkban a pesterzsébeti mozik évtizedeken átívelő, fordulatos történetét kívánjuk bemutatni.

A moziplakátok, újságcikkek, fényképfelvételek és a tárgyi emlékek (a Pflum moziból származó székek; egy vetítőgép) reményeink szerint hozzájárulnak a régmúlt hangulatának megidézéséhez. A képzőművészetet is segítségül hívjuk Kadarkuti Richard néhány alkotásával, amelyek az egykori mozikat ábrázolják.

Pesterzsébeten akkor még Erzsébetfalván először 1901-ben, egy kávéházban és a Pflum Vendéglő nagytermében vetítettek mozgóképeket. 1910-re felépült a többfunkciós Pflum-ház, amelyben már egy 1200 férőhelyes premiermozi is helyet kapott. Az 1920-as évek elejére megnyílt a család 3000 személyes kertmozija. Pflumék bérelték az Urániát, amelyet a névmagyarosítás során Attilára kereszteltek. A mozi 1944. április 3-án egy bombatámadás következtében megsemmisült.

A Pauntz, Elysium, később Erzsébet filmszínház egy pékség udvarán üzemelt. A 750 férőhelyes Intimben Erzsébeten utolsóként kezdtek el hangosfilmeket vetíteni. A 30-as évek végén szerződést kötöttek a Metro Goldwyn Mayer magyarországi forgalmazójával, és ennek következtében főleg e vállalat filmjeit vetítették. Ez a mozi is hazafiasabb nevet kapott; Széchenyi lett belőle. A 400 ülőhelyes utánjátszó Pósa, később Corvin mozi olcsó áraival és napi két előadásával vált közkedveltté. A pacsirtatelepi Forum 1933-ban kezdett üzemelni, de négy éven belül be is zárt.

1939-ben nyílt meg a Klapka téren az Árpád mozi, amelyet egy nyugalmazott rendőrtiszt, Papp Vilmos építtetett. Az alulról fűtött premiermoziban a Csintalan asszonyok című francia filmet vetítették először. A fent említett 1944-es bombázásban az Árpád mozi is megsérült, így majd' egy évig szüneteltek a vetítések.

Egy évvel később épült fel az újabb bemutatómozi, a Tátra. Az 1100 ülőhelyes, óriási vetítővászonnal rendelkező filmszínház a Pflum mellett Pesterzsébet vezető mozijává vált.

Az 1940-es évek elejére tehát 7 filmszínház működött Pesterzsébeten, amivel országos szinten az élmezőnybe került; már ami a lakosságszám és mozik arányát illette.

1945 nyarán a mozik a pártok fennhatósága alá kerültek. Az Árpádból lett Világosság a szociáldemokratákhoz, a Tátra a kisgazdákhoz, a Pflumból avanzsált Kossuth pedig a kommunistákhoz tartozott. A Corvint - megkülönböztetendő belvárosi névrokonától - szintén átnevezték, Bocskayra. 1948-ban az összes filmszínház állami kézbe került.

Az 1980-as évekre mindössze 3 mozi maradt. 1987-ben hosszas huzavona után megszűnt a Kossuth. 1989-ben bezárt a Világosság is, s az épületben rövid ideig egészen új élvezetek kaptak helyet. Kulturális szerepét a Rátkay - Átlók Galéria 2006-os megnyitásával nyerte vissza. A Tátra tartott ki a legtovább, de 1992-ben a kerület utolsó filmszínháza is becsukta kapuit.